<![CDATA[
<body><!--msnavigation--><table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tr><td>
<center>
<h1>
<img src="_derived/index.htm_cmp_satin110_bnr.gif" width="722" height="100" border="0" alt="Római települések">
</h1>
<hr></center>
</td></tr><!--msnavigation--></table><!--msnavigation--><table dir="ltr" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tr><td valign="top" width="1%">
<script language="JavaScript"><!--
MSFPhover =
(((navigator.appName == "Netscape") &&
(parseInt(navigator.appVersion) >= 3 )) ||
((navigator.appName == "Microsoft Internet Explorer") &&
(parseInt(navigator.appVersion) >= 4 )));
function MSFPpreload(img)
{
var a=new Image(); a.src=img; return a;
}
// --></script><script language="JavaScript"><!--
if(MSFPhover) { MSFPnav1n=MSFPpreload("_derived/home_cmp_satin110_vbtn_p.gif"); MSFPnav1h=MSFPpreload("_derived/home_cmp_satin110_vbtn_a.gif"); }
// --></script><a href="index.htm" language="JavaScript" onmouseover="if(MSFPhover) document['MSFPnav1'].src=MSFPnav1h.src" onmouseout="if(MSFPhover) document['MSFPnav1'].src=MSFPnav1n.src"><img src="_derived/home_cmp_satin110_vbtn_p.gif" width="138" height="31" border="0" alt="Kezdőlap" name="MSFPnav1"></a><br><script language="JavaScript"><!--
if(MSFPhover) { MSFPnav2n=MSFPpreload("_derived/members.htm_cmp_satin110_vbtn.gif"); MSFPnav2h=MSFPpreload("_derived/members.htm_cmp_satin110_vbtn_a.gif"); }
// --></script><a href="members.htm" language="JavaScript" onmouseover="if(MSFPhover) document['MSFPnav2'].src=MSFPnav2h.src" onmouseout="if(MSFPhover) document['MSFPnav2'].src=MSFPnav2n.src"><img src="_derived/members.htm_cmp_satin110_vbtn.gif" width="138" height="31" border="0" alt="Térkép" name="MSFPnav2"></a><br><script language="JavaScript"><!--
if(MSFPhover) { MSFPnav3n=MSFPpreload("_derived/schedule.htm_cmp_satin110_vbtn.gif"); MSFPnav3h=MSFPpreload("_derived/schedule.htm_cmp_satin110_vbtn_a.gif"); }
// --></script><a href="schedule.htm" language="JavaScript" onmouseover="if(MSFPhover) document['MSFPnav3'].src=MSFPnav3h.src" onmouseout="if(MSFPhover) document['MSFPnav3'].src=MSFPnav3n.src"><img src="_derived/schedule.htm_cmp_satin110_vbtn.gif" width="138" height="31" border="0" alt="Városok" name="MSFPnav3"></a><br><script language="JavaScript"></a><br><script language="JavaScript"><!--
if(MSFPhover) { MSFPnav5n=MSFPpreload("_derived/contact.htm_cmp_satin110_vbtn.gif"); MSFPnav5h=MSFPpreload("_derived/contact.htm_cmp_satin110_vbtn_a.gif"); }
// --></script><a href="contact.htm" language="JavaScript" onmouseover="if(MSFPhover) document['MSFPnav5'].src=MSFPnav5h.src" onmouseout="if(MSFPhover) document['MSFPnav5'].src=MSFPnav5n.src"><img src="_derived/contact.htm_cmp_satin110_vbtn.gif" width="138" height="31" border="0" alt="Írjon nekünk" name="MSFPnav5"></a>
</td><td valign="top" width="24"></td><!--msnavigation--><td valign="top">
<table border="0" cellspacing="5" width="100%" cellpadding="5" align="left" style="border-left-width: 0; border-top-width: 0; border-bottom-width: 0">
<tr>
<td width="50%" rowspan="2" style="border-right-style: solid; border-right-width: 1; border-left-style:none; border-left-width:medium; border-top-style:none; border-top-width:medium; border-bottom-style:none; border-bottom-width:medium">
<div id="pagecell1">
<div id="content">
<div class="feature">
<p class="style1"><u><font size="7">Történelmi áttekintés:</font></u></p>
<p><strong>A Kárpát-medence területéhez soroljuk északon és
keleten a Kárpátok vonulatainak
<a href="http://wapedia.mobi/hu/Vízválasztó">vízválasztó</a>
vonalától az <a href="http://wapedia.mobi/hu/Alföld">Alföld</a>
felé ereszkedő valamennyi tájegységet, a hegyvidékeket is
beleértve, nyugaton és délen pedig a
<a href="http://wapedia.mobi/hu/Duna">Duna</a> középső
szakaszának dombos és sík vidékeit, a
<a href="http://wapedia.mobi/hu/Dráva">Dráva</a> és
<a href="http://wapedia.mobi/hu/Száva">Száva</a> folyók
mellékét, egészen a magasabb hegységek kezdetéig. Nem
soroljuk a Kárpát-medence területéhez a
<a href="http://wapedia.mobi/hu/Dunántúl">Dunántúlnál</a> és
a <a href="http://wapedia.mobi/hu/Kisalföld">Kisalföldnél</a>
nyugatabbra eső <a href="http://wapedia.mobi/hu/Ausztria">
ausztriai</a> és <a href="http://wapedia.mobi/hu/Csehország">
csehországi</a> völgyeket, sem pedig a terület nyugati és
déli határát képező <a href="http://wapedia.mobi/hu/Alpesi">
alpesi</a> és <a href="http://wapedia.mobi/hu/Balkán">
balkáni</a> hegységeket és köztes síkságaikat.</strong></div>
<div class="story">
<h3> </h3>
<p><strong>Róma a Kárpát-medence területén először Pannoniát
hódította meg Kr. e. 11-ben, több évi véres harc után. A
harcok – jelen ismereteink szerint – a Drávától délre
játszódtak le, ahol az ellenállás központja volt. A rómaiak
az annektált területen két népcsoportot találtak: a Drávától
délre az illyr nyelvű pannonokat (akikről a tartomány a
nevét is kapta), illetve a Drávától északra a kelta
törzseket. Pannonián kívül még egy terület került a
Kárpát-medencében római fennhatóság alá: Dacia</strong></p>
<p><strong>Amikor Róma egy területet meghódított, mindig
azon volt, hogy a vele szomszédos területeken élő népeket is
ellenőrizze. Ezt az ellenőrzést azonban nem újabb hódítással
igyekezett elérni, hanem azzal, hogy a határai mentén élő
népek királyaival szövetséget kötött, ami egyrészt azt
garantálta, hogy ezek a népek nem háborgatják a római
határokat és alkalmanként a rómaiaknak fegyveres segítséget
adnak, másrészt Róma anyagi támogatást, illetve külső
támadás esetén fegyveres segítséget ígért ezeknek a
népeknek. Ez utóbbira azonban ténylegesen nemigen került
sor, mivel a rómaiak csak a saját határaik védelmére
alkalmaztak fegyveres erőt. A szövetségi politika – amely a
Rajnától az Al-Dunáig biztonsági rendszerként működött a
Római Birodalom európai határai mentén – feladata római
szempontból az volt, hogy a kívülről jövő támadásokat ezek a
barbár népek felfogják, s „ütközőállamként” őket érje az
első csapás. Egy német kutató éppen ezért a szövetségi
rendszerben részt vevő barbár népek területeit a Római
Birodalom láthatatlan határainak nevezte. Természetesen a
szövetségi rendszer működését Róma katonai ereje
biztosította, mivel ez garantálta, hogy határait nem
támadták meg a „szövetségesei”. Ennek ellenére többször
előfordult, hogy a szövetségesi viszony ellenére a határ
menti barbár törzsek rátörtek Róma tartományaira. Nem volt
ez másként a Kárpát-medencében sem.</strong></div>
<div class="story">
<table summary cellpadding="0" cellspacing="0" width="1062" id="table1">
<tr valign="top">
<td class="storyLeft"><span class="style3"><u>
Pannónia meghódítása:<br>
<br>
</u></span><strong>A rómaiak először a Száva vidékét
szerezték meg. A tartomány egészének meghódítása
Augustus nevéhez fűződik, aki véres harcokban törte
meg a pannon törzsek ellenállását.</strong><br>
<strong>Pannónia két szempontból volt fontos a
rómaiak számára: a Duna vonala északról biztosította
Itáliát a váratlan támadásokkal szemben, s egyben a
nagy folyam fontos kereskedelmi útvonal volt.
Aquileiatól indult ki s Pannónián át vezetett a
Rómát a Balti-tenger összekötő Borostyánút.</strong></td>
<td><span class="style3"><u>Dacia meghódítása:</u></span><strong><br>
<br>
A Kárpát-medence keleti részét a rómaiak más okok
miatt hódították meg, mint Pannóniát. A dák törzsek
támadásainak megszüntetése és a gazdag érc- és
sóbányák megszerzése vezette őket. Sikertelen
próbálkozások után Traianus császár hódította meg
két hadjáratban a dákok lakta hegyeket. Kr. u.
107-re sikerült megtörni ellenállásukat és
provinciát szervezni a területből. A tartomány, a
mai Erdély nyugati és déli részét, a Bánát déli
területét és Olténiát foglalta magába.</strong></td>
</tr>
<tr valign="top">
<td class="storyLeft"><span class="style3"><u>
Pannónia meghódított területei:</u></span><ul type="disc">
<li><strong> Ad Flexum (Mosonmagyaróvár)
</strong></li>
<li><strong>Alba Regia (Székesfehérvár) Alba
Regia (Székesfehérvár) </strong></li>
<li><strong>Alisca (Szekszárd) Alisca
(Szekszárd) </strong></li>
<li><strong>Alta Ripa (Tolna) Alta Ripa (Tolna)
</strong></li>
<li><strong>Aquincum (Óbuda) Aquincum (Óbuda)
</strong></li>
<li><strong>Arrabona (Győr) Arrabona (Győr)
</strong></li>
<li><strong>Brigetio (Szőny) Brigetio (Szőny)
</strong></li>
<li><strong>Campona (Nagytétény) Campona
(Nagytétény) </strong></li>
<li><strong>Cirpi (Dunabogdány) CIRP
(Dunabogdány) </strong></li>
<li><strong>Contra Constantiam (Dunakeszi)
Contra Constantia (Budapest) </strong></li>
<li><strong>Dotis (Tata) Dotis (Tata) </strong>
</li>
<li><strong>Gorsium Herculia (Tác) Gorsium
Herculia (TAC) </strong></li>
<li><strong>Intercisa (Dunaújváros) Intercisa
(Dunaújváros) </strong></li>
<li><strong>Matrica (Százhalombatta) Sticker
(Százhalombatta) </strong></li>
<li><strong>Quadrata (Lébény) Quadrata (lobe)
</strong></li>
<li><strong>Sala (Zalalövő) Sala (Zalalövő)
</strong></li>
<li><strong>Savaria (Szombathely) Savaria
(Szombathely) </strong></li>
<li><strong>Scarbantia (Sopron) Scarbantia
(Sopron) </strong></li>
<li><strong>Solva (Esztergom) Solve (Esztergom)
</strong></li>
<li><strong>Sopianae (Pécs) Sopianae (Pécs)
</strong></li>
<li><strong>Ulcisia Castra (Szentendre) Ulcisia
CASTET (Szentendre) </strong></li>
<li><strong>Valcum (Fenékpuszta) Valcum
(Fenékpuszta) </strong></li>
<li><strong>Vicus Teuto ( Budaörs ) Vicus Teuta
(Budapest) </strong></li>
<li><strong>Vindobona (Bécs) Vindobona (Vienna)</strong></li>
</ul>
</td>
<td><span class="style3"><u>Dacia meghódított
területei:</u></span><ul type="disc">
<li><strong>Dierna (ma Orsova) </strong></li>
<li><strong>Apulum (a mai Gyulafehérvár)
</strong></li>
<li><strong>Ampelum (a mai Zalatna) </strong>
</li>
<li><strong>Potaissa (a mai Torda)</strong></li>
<li><strong>Napoca (a mai Kolozsvár)</strong></li>
<li><strong>Porolissum (Zilah mellett)</strong></li>
</ul>
</td>
</tr>
</table>
</div>
</div>
<div id="siteInfo"> ©2009Lantos Edit <strong>®</strong></div>
</div>
<!--end pagecell1-->
<p> </td>
<td width="50%">
</td>
</tr>
<tr>
<td width="50%">
</td>
</tr>
</table>
<!--msnavigation--></td></tr><!--msnavigation--></table><!--msnavigation--><table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="100%"><tr><td>
<center><hr><small>
<nobr>Kezdőlap</nobr> | <nobr><A HREF="members.htm" TARGET="" STYLE="text-decoration: none;">Térkép</A></nobr> | <nobr><A HREF="schedule.htm" TARGET="" STYLE="text-decoration: none;">Városok</A></nobr> | <nobr><A HREF="archive.htm" TARGET="" STYLE="text-decoration: none;">Archívum</A></nobr> | <nobr><A HREF="contact.htm" TARGET="" STYLE="text-decoration: none;">Írjon nekünk</A></nobr>
<br>
<br>
A szerzői vagy tulajdonjogra vonatkozó információ helye.<br>
Webhelyünkkel kapcsolatos kérdéseit és észrevételeit várjuk a következő címen:
<a href="mailto:[ProjectEmail]">[ProjektEmail]</a>.<br>
Utolsó módosítás:
2009.04.05.
</small></center>
</td></tr><!--msnavigation--></table></body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="tárhely domainregisztráció">Domain regisztráció tár és szerverszolgáltatások: domain domainnév tárhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="tárhely donainregisztráció">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videók">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvárium">www.antikvárium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotók">www.fotók.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyújtás">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesírás.hu">www.helyesírás.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszráció és tárhely">Domain regisztráció</a><br>
]]>