Carnuntumból Ad Flexum-ba egy közvetlen belső úton is el lehetet jutni. Ez az út Mosonmagyaróvár előtt találkozott egy másik, a folyópart mentén lévő úttal.
Mosonmagyaróvár azonosítása Ad Flexummal már századokkal korábban megtörtént, a római erődből mégsem maradtak meg látható nyomok.
Az utóbbi száz év, elsősorban Sőtér Ágost és Pusztai Rezső kutatásai számos leletet és értékes megfigyelést eredményeztek, és habár a castellum helyét ma sem lehet pontosan megállapítani, nagyjából és egészében mégis lokalizálható a római katonai település. Gazdag településnyomokat sikerült az egykori téglavető területén, a Lajta csatorna partján még a múlt században feltárni.

Ad Militare

Ad Militare a horvátországi limes szakasz első erődítménye. A római erőd a falu fölötti Gradac nevű helyezkedett el. Sajnos Gradac keleti részében a második világháborús bronzemlékmű építésekor 1947-ben a talajt kiegyenesítették, és ez valószínűleg megsemmisítette a korábbi építészeti emlékeket.

Ad Mures

Római erőd

Az erődöt egy légifelvétel segítségével sikerült először azonosítani, ígyaz egyetlen védőárokkal övezett castellum nagyságát is meg lehetett határozni. Szélessége eszerint mintegy 130 m, hosszúsága pedig 175 m volt. Az utóbbi azonban nam a teljes hosszúságot adja, mivel az erőd északi sávját elmosta a Duna.

Ad Novas

Ad Novas erődje a mai Vörösmart feletti magaslaton (Gradac) helyezkedett el. A helyszínről legkorábban adott jelentésekben szereplő derékszögű erődítmény maradványokból ma már nem láthatóak. Régészeti ásatásokat a területen még nem végeztek, de így is több lelet került a felszínre az idők során, főként katonai bélyeges téglák.
1940-ben a Gradac szomszédságában folyó régészeti ásatások egy római katonai temető 72 sírját hozták a felszínre, bennük gazdag IV. századi leletanyaggal.

Ad Statuas

Ad Statuas castelluma a mai település központjában lévő magaslaton feküdt. Wosinsky Mór a szórványosan , de nagy bőséggel előkerülő leletek, földmunkák során talált sírok és épületmaradványok alapján azonosította a helyet Ad Statuas erődjével.
Jelentős temetőrészt bolygattak meg a falu fölötti domboldalban a múlt század elején, a leletek nagyrészt elkallódtak. Több helyen házépítés, vízvezeték ásás során vastag kőfalakat találtak. A falak feltehetően az erődhöz tartoztak. Római téglák és faragott kövek mindmáig másodlagos felhasználásban láthatók a faluban. A katolikus templom felső lépcsőjében két nagy faragott mészkőlap van bebetonozva.

Adiaum

Táborhely Felső-Pannoniában, a Duna jobb partján.

Az Itinerariumban Azao a neve, a Notitiában Odiabum, mindkettő elrontott formája ugyanannak a névnek. Hampel szerint az eredeti alak Azalum lehetett és azonos az azalus néptörzs nevével, melynek területén a helység feküdt s esetleg civitasának központjául is szolgált.

Aequinoctium

A település talán annak a ténynek köszönheti a nevét, hogy pontosan félúton fekszik Vindobona és Carnuntum között, vagyis 14-14 római mérföldre.
Habár Marsigli római sáncokat rajzolt itt föl, az ala(?)-tábor helye és kiterjedése még ma is ismeretlen.

Ala Nova

A római erőd neve Ala Nova volt (új lovas szárny), talán azért, mert a Vindobonából elvezényelt lovascsapat ide került.

A csak részben föltárt erőd nagysága 170 x 200 m, vagyis 3,4 ha. Ezt a kőerődöt, amely valószínűleg a II. század második harmadában épült, időben egy palánktábor előzte meg, amelyet nemrég sikerült a kő erődtől kissé délre megtalálni.

Alisca

Római táborhely Alsó Pannoniában, a Duna jobb partján. A tabula Peutingerián nem fordul elő.
Az Itinerarium Lugio (Duna Szekcső) és Alta ripa (Tolna) közé minden közelebbi meghatározás nélkül iktatja, ilyenformán: Alisca ad latus.

Alta Ripa

Így nevezi a Tabula Peutingeriana, az Itinerariumban Ripa alta), római táborhely Alsó Pannoniában, a Duna jobb partján az Aquincumtól (Óbuda) Mursáig (Eszék) vezető úton.

Altinum

Római táborhely Alsó Pannoniában, a Mursától (Eszék) Aquincumhoz (Ó Buda) vezető útvonalon a mai Mohács helyén.

Annamatia

Táborhely a Duna jobbpartján, az Aquincumtól (Ó Buda) Mursáig (Eszék) vezető útvonalon.

Antium

Antion, m. Porto dAnzo vagy Azio, nagyon régi város Latiumban a tengerbe nyúló sziklacsúcson; A monda szerint Odysseus és Circe egyik fia alapította.
Sokáig volt etruscus kalózok székhelye. Tarquinius Superbus a latin szövetségbe vonta, de majd a volscusokhoz pártolt s ezek főhelye lett, Kr. e. 468-ban azonban meghódították a rómaiak s gyarmatosították.
338-ban történt második bevétele után elvesztette összes hadihajóit s ezeknek orrát Rómába vitték a szónoki szék díszítésére (innen a rostra név).

Aquincum

Aquincum római település és katonai tábor neve, a mai Budapest területén.

A rómaiak az időszámításunk kezdete körüli időkben foglalták el a mai Dunántúlt.
A mai Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település – a mai Óbuda – közelében.
Aquincum 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt. Virágkora a 2.-3. századra esett.

Aquincum

Aquincum római település és katonai tábor neve, a mai Budapest területén.

A rómaiak az időszámításunk kezdete körüli időkben foglalták el a mai Dunántúlt.
A mai Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település – a mai Óbuda – közelében.
Aquincum 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt. Virágkora a 2.-3. századra esett.

Arrabona

Római város Felső Pannoniában.

Nevét az Arrabo (ma is Rába) folyótól nyerte, a melynek torkolatánál feküdt. Romjait a mai Győr város belső részei fedik.
Ptolemaeus és a Tabula Peutingeriana csak a folyót említik, ellenben az Itinerariumban helyen Arrabona accusativusban is fordul elő, először mint a Brigetiót Carnuntummal összekötő dunai útvonal egyik közbülső állomása, 30 római. mérföldre Brigetiótól, másodszor mint a Sabariából (Szombathely) kiinduló út végpontja, s haramdszor ugyancsak mint végpontja a Sirmiumtól Sopianaen (Pécs) át vezető útnak.

Brigetio

Elsőrangú táborhely Pannoniában, a Duna jobbpartján.

Igy nevezik általában a feliratok, köztük a hivatalos jellegű mérföldkövek is. Ellenben a többi írott forrásban túlnyomó a Bregetio alak, így Ptolemaeusnál az Itin. Antoniniben a Notitia dignitatumban, Ammianusnál a tabula Peutingerianán Brigantio, Victornál Bergentio s Idatiusnál castello Virgitione, stb. formákkal találkozunk.

Campona

Kisebb táborhely Alsó Pannoniában a Duna jobb partján.

Ismeretes az Itinerariumból s a Notitiából az utóbbi szerint a IV. században Camponában az equites Dalmatae táboroztak.
Az Itinerariumból megtudjuk, hogy a 23 római mérföldnyi útvonal közepe táján (in medio) feküdt, mely Aquincumot Matricával (Ercsi) összekötötte.
A legtöbb valószinüséggel Téténynyel azonosítható, hol számos feliratos kő került napfényre. Tétényből való a CIL III 3719 mérföldmutató Kr. u. 230-ból, de mivel Tétény 9 római mérföldnél távolabb esik Aquincumtól, nem állhatott eredetileg ott, hol találták.
A feliratokból kitünik, hogy az Tungrorum Frontoniana, mielőtt Daciába került, a II. század elején Camponában tartózkodott.
A III. században pedig az alae I Thracum veteranorum sagittariorum c. R. tartotta megszállva.

Carnuntum

Elsőrangú katonai állomás és város Felső Pannoniában.

Helyét a Duna jobb partján, a mai Petronell és Deutsch Altenburg helységek területén a római maradványok óriási halmaza jelzi, épületek, föliratos kőemlékek, az utóbbiak között olyanok, melyeken neve Car(nuntum) és Kar(nuntum) alakokban fordul elő.
Teljesen kíirva találjuk nevét egy africai s egy ó-szőnyi feliratos kövön.

Castra ad Herculem

Carnuntumból Ad Flexum-ba egy közvetlen belső úton is el lehetet jutni. Ez az út Mosonmagyaróvár előtt találkozott egy másik, a folyópart mentén lévő úttal. Mosonmagyaróvár azonosítása Ad Flexummal már századokkal korábban megtörtént, a római erődből mégsem maradtak meg látható nyomok.
Az utóbbi száz év, elsősorban Sőtér Ágost és Pusztai Rezső kutatásai számos leletet és értékes megfigyelést eredményeztek, és habár a castellum helyét ma sem lehet pontosan megállapítani, nagyjából és egészében mégis lokalizálható a római katonai település. Gazdag településnyomokat sikerült az egykori téglavető területén, a Lajta csatorna partján még a múlt században feltárni.

Castra Batava

római tábor

Állandó hadsereg hiányában a köztársaságban nem voltak állandó táborok sem. De azért még menetelés közben is minden este tábort ütött a sereg melyet sánccal és árokkal biztosított. A körülkerített tér mindig akkora volt, hogy egy consularis sereget, azaz 2 legiót s a hozzá tartozó szövetséges és segédcsapatokat befogadhassa.
Beosztását Polybius (VI 27–32) leírásából ismerjük. E szerint (176. á.) a négyzetalakú tábort egy 100’ széles út, a via principalis, két részre osztotta, a nagyobb előrészben ütöttek sátort a két legio s a szövetséges csapatok (socii), a kisebb hátsó rész a tiszteknek s a rendkivüli csapatoknak volt fentartva, de mivel az utóbbiak száma változott, a hátsó rész terjedelme sem lehetett mindig ugyanaz.

Celemantia

Az izsai római katonai tábor a községtől mintegy 2 km-re, a Duna partján fekszik. Ez a terület ma Leányvár néven ismert.
Az izsai római katonai tábor az ún. limes romanus erődítményrendszer része volt. A Pannónia-provincia északi természetes határát ezen a szakaszon a Duna alkotta. A Dunától északra lévő területen germán törzsek - kvádok és markomannok - éltek.
A rómaiak Pannónia határainak védelmében a Duna jobb, déli partján erődítményláncot építettek. A határvonal legfontosabb részeit a római legiok védték. Stratégiailag egyik legjelentősebb határvonal a Vág torkolatával szemben lévő terület volt. Itt szelte át a Dunát az Olaszföldről a Baltikumba vezető ún. Borostyán kereskedelmi út keleti ága.

Cirpi

Katonai állomás Alsó Pannoniában, mely mint az Itinerariumból kétségtelenül kitünik, a Duna partján feküdt, Ulcisia castrától (Szent Endre) északnak 12 római mérfölre.
Ptolemaeus is a dunaparti helyek között említi, de Karpis alakban, megjegyezvén róla, hogy a Duna kanyarodásánál a legészakibb pont volt.

Cornacum

Római község a Duna jobb partján Alsó Pannoniában; Ptolemaeuson kívül, a ki szerint Cornacum mellett kanyarodik a Duna (II 15, 1), említik a tabula Peuting., az Itiner.
Antonini s Ravennas (4, 20) is, mivel a Taurunumtól (Zimony) Mursáig (Eszék) vezető főútvonalon feküdt, a Tabula és Itinerarium egybehangzó adatai szerint 16 római mérföldre Teutoburgiumtól (Dálya) délre, körülbelül ott, hol ma Sotin van.

Crumerum

Alsó Pannoniában, a Duna jobb partján fekvő katonai állomás volt;
az Itinerarium szerint 18 római mérföldre feküdt Brigetiótól, a mai Nyerges Ujfalunál. Aquincumból két uton volt elérhető, a vörösvári völgyön át, csakhogy az Itinerarium 26 római mérföldnyi távolsága a két hely között kevés (a valóságban 31), s a Duna partján, merre az Itinerarium (266. l.) a távolságokat azonban csak Solváig (Esztergom) részletezi.
Mommsen (CIL III p. 460) szerint a két út Crumerumban találkozott, Kiepert (Forma orbos antiqui XVII) térképén már Solvánál.

Gardellaca

A leletek tanúsága szerint egy bennszülött település közelében az I. században római település jött létre. Egy épületet feltárásakor Soproni Sándor fürdőként azonosított. Ezek szerint mindenképpen számolni kel egy auxiliáris csapat és vele együtt egy korai tábor jelenlétével is, mely nagy valószínűséggel a későbbi táboron kívül, annak közelében helyezkedhetett el.
A Tokod-erzsébetaknai település koracsászárkori nevével kapcsolatosan nem állnak rendelkezésre adatok, addig a későrómai település illetve erőd azonosítását az írott források segítségével többen próbálták meg. Már 1925-ben felvetették, hogy római neve a Tabula Peutingerianában szereplő Gardellaca lenne, melyet később a Notitia Dignitatum Cardabiacajával azonosítottak.

Gerulata

Katonai állomás Felső Pannoniában Arrabona (Győr) és Carnuntum (Petronell) között.
A tabula Peutingerianán, hol Gerulatis alakban fordul elő, az Arrabo folyótól 41, Carnuntumtól pedig 14 római mérföldnyire fekszik.
Az Itinerariumból csak az tünik ki, hogy Carnuntum és Flexum (Moson) között középen (in medio) volt a távolság Carnuntum és Flexum között azonban ugyanaz, mint a tabula Peutingerianán, 30 római mérföld.

Intercisa

Római táborhely Alsó Pannoniában, a Duna jobb partján.

Az Itinerarium Antonini szerint Aquincumtól 49, Lussonimtól (Kömlőd) 24 római mérföldre feküdt, a hol már Duna Pentele van.
A mérföld mutatókon, melyek innen és Szalk-Szent Mártonból ismeretesek, de a mely utóbbiak Duna Penteléről vagy környékéről származnak.
A távolság Aquincumtól 45–47 mérföldnyire számmal van jelölve. Duna Penteléről már Marsigli megjegyezte: antiquatitaibus Romanorum celebratur.

Luglio

A löszfal omlása, az újkori pincevájatok és szőlőművelés jelentős leleteket és lelőhelyeket tettek tönkre. A "kőbányászat" a castellumot, a kincskeresők és zugásatások pedig a temetőt rombolták. A török kor végétől a térképeken rendszeresen megjelenik a castellum helyén levő középkori erődítmények ábrázolása. Legelsőként Szalágyi István írta le a lelőhelyet (SALAGIUS 1777-1800 IV 280).

Lussonium

Másodrangú táborhely Alsó Pannoniában a Duna jobb partján.

Igy nevezi Ptolemaeus, ki a partmenti helységek sorában Salinum (Vetus Salina = Adony) és Lugio (Duna Szekcső) között említi, s a Notitia Dignitatum.

Az Itinerarium Antonini szerint Aquincumtól 73 római mérföldre feküdt, míg a tab. Peutingerianán a távolság e két hely közt csak 51 római mérföld lett volna.
A 73-as számmal van a távolság Aquincumtól azon mérföldmutatón is jelezve, melyet Paksnál a Duna medréből húztak ki s egy másodikon mely Kömlődről való.

Matrica

Római táborhely Alsó Pannoniában, az Itinerarium Antonini (p. 245) szerint a dunaparti uton Aquincumtól (Ó Buda) Délre a második, még pedig 23 r. mérföldnyi távolságban tőle, a mennyire körülbelül ma Ercsi fekszik.
Találtak is Ercsiben az angolkertben egy mérföldmutatót, melyen a mp. XXVI, ha csakugyan az, körülbelül megfelel a távolságnak az aquincumi tábor és a mérföldmutató lelőhelye között.

Pone Navata

Visegrád a korai császárkorban

Visegrád a római kori Pannoniában a limes mentén helyezkedett el, melyet fokozatosan építettek ki a határon túli barbár népek - quádok, markomannok, szarmaták egyre szaporodó támadásaival szemben.
A Kr.u. I. században még földből, fából emelt katonai táborok épületei később kőből készültek és a fa- majd kőőrtornyok láncolatába illeszkedtek.
Ezekből a kis, 5x5 vagy 10x10 m-es alapterületű tornyokból figyelték a határt és a veszélyre füst- vagy fényjelekkel figyelmeztették a castellumok vagy táborok őrségét, mivel magukban nem tudtak jelentős ellenállást kifejteni.

Quadrata

Quadrata erődje a mai 1. számú országút nyugati oldalán, a 153-as km-nél fekszikaz úttól 40-50 méterre, a lébénymiklósi útelegazástól északnyugatra.
Csaknem pontosan négyzetes formáját az éppen itt, a castellum melletti útkanyarulat is kihangsúlyozza. Azerőd tömbje még ma is több méterrel kiemelkedik a környező szántóföld szintjéből, nem véletlen tehát, hogy Barátföldpuszta épületei csaknem kivétel nélkül ezen az emelkedésen állnak. A római lelőhelyet Pococke és Milles angol utazók azonosították Quadratával

Solva

Solva Pannonia provincia térképén Solva egy római település volt a mai Esztergom területén.

Városalapítás

Római mérföldkő, háttérben a Szent Tamás hegyre vezető Szent István lécső egy része Időszámításunk kezdetén a területen élő keltálat a rómaiak hódították meg, akik a Duna-szakasz legsűrűbb erőd-láncolatát ezen a vidéken építették ki. 10-20 kilométerenként erődítményeket építettek, amikben jelentős számú katona állomásozott.

Teutoburgium

Római táborhely volt az Alsó Pannoniában fekvő dunaparti hegységek között.

Az itinerarium Antonini c. utikönyvben (243) Teutiburgium név alatt fordul elő s Cornacum (Sotin) és Mursa (Eszék) között állott, mindegyiktől 16 római mérföldnyi távolságban.

A tabula Peutingeriana szerint is, melyekben Tittoburgo néven szerepel, a távolság közte és Cornacum között 16 római mérföld. Eszektől épen 16 római mérföld van a Dunáig, hol ma Dálya fekszik, s ha Cornacumot Sotin helyén keressük, akkor is, bár 16 római mérföldnél valamivel odább van, Dálya felel meg leginkább T. fekvésének.

Tricciana

A rómaiak korában Tricciana néven szerepelt a pannóniai limes utánpótlását biztosító erőd.

A római birodalomban egy útikönyv az Itinerárium Antonini szerint a mai Pécstől - Győrbe SOPIANAE - ARRABONA vezető római út egyik fontos állomása volt itt, sőt területükön keresztezte ezt a keszthelyi -adonyi út is. "Fokon keresztül vezetett pedig Ságvárra, illetőleg (Török)Koppányba a déli római hadiutat összekötő, római eredetű főbb útvonal".

Celemantia

(ma Orsova) elég kevéssé ismert, 1966–69 között végeztek nagyobb ásatásokat, mivel az építendő Vaskapu vízi erőmű elárasztással fenyegette, de a feltárt anyagokat nem dolgozták fel megfelelően.
Valószínű, hogy két településmagja volt, egyik a Duna-parton kikötői munkálatokra, a másik a folyótól távolabb, egy katonai vicus formájában. Ezen településsel kapcsolatban irodalmi forrás is áll a rendelkezésünkre: Ulpianus (Digestae L 15, 18) szerint Traianus alapította a települést és ius Italicummal rendelkezett, igaz, ezt a kijelentést sem bizonyítják epigráfiai adatok. Mint municipium, csak a Kr. u. III. században jelenik meg, municipium Septimiumként szokásos quattuorviri szerveződéssel.